Blogolj!

A felüljáró, aminek sokkal nagyobb híre ment, mint kellett volna

Dorogi László

Ha hinni lehet a kormányzati törekvéseknek - és miért ne lehetne -, Budapest hamarosan megszabadul az egyik, arcát csúfító rémes hegtől. A Nyugati téri - leánykori nevén Marx téri - felüljáró hosszúnak tűnő évtizedek óta rontja a főváros látképét, azt viszont kár lenne elhallgatni, hogy közlekedési szempontból elengedhetetlen volt a megépítése és az esetleges elbontása komoly közlekedési anomáliákat okozna, amelyeket okosan kellene megoldani. Olyan ez, mint a Csokító, csak ronda és finom helyett, ocsmány és hasznos.

Fotó: fortepan.hu

A felüljáró híd történetét minden bizonnyal sokan ismerik, mondhatni, sokkal nagyobb hírnevet szerzett magának, mint amennyire fontos szerepet játszik a budapesti közlekedésben. A Váci utcát és a Bajcsy-Zsilinszky utcát összekötő gyorsforgalmi felüljárónak az igénye már a hatvanas évek elején felmerült, ennek oka pedig triviális és egyszerű volt: egyre több és több személygépjármű jelent meg az utakon a lovaskocsik és főleg a tömegközlekedés kárára.

Az Esti Hírlap 1975. január 6-i száma már arról számolt be, hogy megszületett a döntés a felüljáró megépítéséről, bő két és fél évvel később, 1977 novemberében pedig meg is kezdődött az építési munka. Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az építkezéssel ne akasszák meg teljesen a 4-6-os villamos közlekedését, ezért egy olyan építési technológia mellett tette le a voksát a kivitelező Hídépítő Vállalat, amellyel két oldalról haladva húzhatják fel az átjárót, úgy, hogy az építkezés végén az elemek középen találkoznak.

Az építkezés rémesen lassan haladt, 1980-ban le is állították, meggyújtották a bomba zsinórját és őrültebbnél őrültebb találgatások áradatát indították el a munka felfüggesztésével. Egyesek úgy tartották, hogy egy híres építészt bíztak meg a felüljáró híd tervezésével, ám amikor már készen lett volna, a híd legmagasabb pontján nem ért össze a két hídfő, ezért a tervező öngyilkosságot követett el. Mások úgy tartották, a híd egyik felét oroszok, a másik felét magyarok építették, s mivel az oroszok más nullpontot használtak a magasság eltérésénél, nem ért össze a két hídrész.

S valóban, az építkezés leállításának oka tényleg az volt, hogy a két oldalról haladó hídelemek jóval nagyobb szintkülönbséget mutattak ahogy közeledtek egymáshoz, mint ahogy az ideális lett volna. A Hídépítő Vállalat építésvezetője akkor azt mondta túl korán jött a hideg időjárás és egy ilyen különlegesen feszített technológiájú hídépítéshez, levegőben történő szereléséhez és a szükséges különleges ragasztóanyagokhoz az akkorinál jóval langyosabb hőmérsékletre lenne szükség. A szabadszereléses technológia lényege, hogy a híd - vagy legyen szó bármilyen más építményről - elemeit előre legyártják, összeszerelik, majd szétszedik, elszállítják az építmény végleges helyszínére és ott ismét összerakják.

Fotó: fortepan.hu

"Szabadszerelés esetén az elemeknek pontosan kell csatlakozni, ezért elválasztható módon, de egymáshoz betonozva gyártják le azokat. Ez a Marx téri felüljáró esetében is így volt, csináltunk egy állványt a földön és megépítettük a hidat. Az összes elemét egymáshoz építettük abban a vonalban, ahogyan azt kellett. Ezután az elemeket egyenként kiemeltük és beépítettük a Nyugatinál. Tehát egyszer már helyes alakban állt a híd"

- emlékezett vissza a felüljáró tervezője, Wellner Péter 2008-ban az urbanlegends.hu megkeresésére. A tervező tehát nagyon is életben maradt, nem lett öngyilkos, a bűnbakot viszont egyértelműen benne találták meg. A bíróság hat havi bérének megfelelő összeggel büntette meg, az viszont csak később derült ki, hogy tulajdonképpen a fővárosi vezetés hibázott nagyot akkor, amikor sürgette a munkálatok befejezését, ugyanis a speciális ragasztóanyagnak, amely a híd elemeit összefogja, több időre lett volna szüksége ahhoz, hogy megfelelően tartsa meg az építményt.

Ezt később egyébként a bíróság is belátta és mérsékelte Wellner büntetését, ám ez már közel sem kapott akkora sajtóvisszhangot, mint az építési műhiba története. A Nyugati téri felüljárót végül 1981-ben helyezték forgalomba, s most négy évtizednyi szolgálat után úgy tűnik, hogy nem tart tovább pályafutása. Tarlós István főpolgármester május közepén jelentette be, hogy igen erős Budapest szándéka, hogy eltávolítsa az egyébként tényleg csúnya hidat a fővárosi látképből, de konkrét terveket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy miként oldanák meg a bontási és átalakítási időszakban ennek a meglehetősen forgalmas csomópontnak a közlekedését.

Pletykálnak arról is, hogy az átjáró lebontásával újraindítanák a Bajcsy-Zsilinszky utcán régen közlekedő villamosjáratot, de egyelőre semmi sem biztos. Csak annyi, hogy ha valóban lebontják a Nyugati téri átjárót egy szürke, ám annál kalandosabb történetű építmény vész a történelem homályába.

Címkék: Budapest
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/73654/pics/lead_800x600.jpg
Budapest
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?