Blogolj!

Páncéltörőt csakis az Adidastól

Ragnar Volarus

Bizony, 1940 és 1945 között szinte a teljes német ipar a háborús termelésre koncentrált. A Hugo Boss nem öltönyöket varrt, hanem golyóscsapágyakat rakott össze harci gépekhez, a bútorgyárak nem szekrényeket készítettek, hanem repülőkbe segítettek be, a bőrnadrággyárakban pedig kenyérzsákot gyártottak. A világ egyik leghíresebb sportszergyártójának pedig páncéltörőt, egészen pontosan a Raketenpanzerbüsche 54-et, más néven a Panzerschrecket, vagyis a páncélosok rémét.

A Panzerschreck egy 88 milliméteres, gyalogsági páncéltörő rakétavető. A kezelő a vállára tette a fegyvert, és a kilőtt rakéta jó tíz centi páncélt volt képes átütni. Ezzel nagyjából az első igazán sikeres gyalogsági páncélelhárító fegyver volt német oldalon, tényleg jó konstrukció volt.

Azt leszámítva, hogy nem véletlenül becézték kályhacsőnek. Ugyanis elsütéskor a rakéta komoly mennyiségű füstöt okádott magából a cső mögé, és persze ez repülés közben sem változott meg. Pedig az egyáltalán nem előny, ha az ellenség a hatalmas füstből rögtön tudja, honnan lőtték ki a rakétát. Ráadásul ha véletlenül nem céloztak pontosan, akkor pláne gondban lehettek.

Áthidaló megoldás lehetett volna, ha zárt helyről, például épületből vagy bunkerből lőnek vele. Ezt viszont azért nem alkalmazhatták, mert a rakéta füstje nemcsak sűrű volt, de egyúttal mérgező is.

További probléma volt a fegyverből kirepülő rakéta hajtóművéből kiáramló forró gázok és mindenféle anyagdarabkák. Amik a kezelők bőrére nem voltak jótékony hatással, emiatt eleinte hosszú bőrkabátot és betét nélküli gázálarcot is kellett viselniük. Később egy védőpajzsot rendszeresítettek a fegyvercsőre, ami jól védett, csakhogy az addig 9,5 kilós fegyverből hirtelen 11 kilós lett.

Az Adidas természetesen nem ugyanazokkal a gépekkel gyártott páncéltörő rakétavetőket, mint amivel Jesse Owens cipőit megvarrták. Ponthegesztő állomások vették át a korábbi gépek helyét, amikor Hitler 1943 decemberében minden nélkülözhető, polgári célú gyártást a hadiipar szolgálatába állított. 

Ez az időszak 1945 áprilisáig tartott, ekkor az amerikaiak elfoglalták a herzogenaurachi gyárat. Először le akarták rombolni, de a legendák szerint Adi Dassler felesége, Käthe kérésére nem tették, hiszen miért is rombolnának le egy gyárat, ahol a munkások sportcipőt meg labdát gyártanak, ha hagyják nekik.

A gyár és a márka valószínűleg ennek köszönheti, hogy fennmaradt és világhírűvé vált. Ráadásul az első néhány nagyobb megrendelést pont a városba telepített légi bázison szolgáló amerikai katonáktól kapták. Mikor megtudták, hogy a négyszeres olimpiai bajnok Owens cipőjének tervezőjével van dolguk, mindenki szeretett volna egy lábbelit. Ennek köszönhetően a háború utáni első időszakban a gyár nem tudott annyi cipőt készíteni, amennyit ne tudtak volna eladni a katonáknak.

Végül a Panzerschreck sem tűnt el teljesen, amerikai és szovjet fejlesztések is inspirálódtak a németek ötletéből. Ami viszont az Észak-Afrikában zsákmányolt, amerikai Bazooka továbbfejlesztése volt, tehát a sztori így kerek véget ért.  

Címkék: Tudtad-e?
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/72437/pics/lead_800x600.jpg
Tudtad-e?
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?