Blogolj!

Martin Luther King álma a mai napig csak egy álom

Dorogi László

Hiába telt el bő fél évszázad azóta, amióta az Amerikai Egyesült Államokban hatályba lépett a faji diszkriminációt tiltó polgárjogi törvény, a faji megkülönböztetés csíráját nem sikerült teljesen kiirtani az amerikaiakból.

Minden év januárjának harmadik hétfőjén tartják meg az Egyesült Államokban a Martin Luther King-napot, megemlékezve a polgárjogi harcos születésnapjáról - ami egyébként január 15-én van - és az általa képviselt eszmékről.

Martin Luther King Michael King néven született egy atlantai baptista családban 1929-ben, apja lelkész volt, aki mélységesen ellenezte és az isteni törvényekkel is összeegyeztethetetlennek tartotta a faji elkülönítést. Az USA déli részén, amely a polgárháború időszakában végsőkig harcolt a rabszolgatartás intézményének fennmaradásáért akkoriban az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgárnak minősültek, akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől.

Martin Luther King maga is szegregált iskolába járt, s bár a mélyen vallásos Luthert - aki természetesen Luther Márton után kapta a nevét - az orvosi és a jogi pálya is érdekelte, végül apja nyomdokait követve a lelkészi hivatást választotta és 1954-ben megkezdte lelkészi szolgálatát az alabamai Montgomery-ben.

A város 1955. december 1-jén politikai események középpontjába került, ugyanis egy fél évszázadra visszanyúló szabályt szegett meg egy fekete nő, amely éles vitákat váltott ki országszerte. Egy 1900 óta érvényes, akkor még életben lévő szabály szerint ugyanis ha egy buszban a fehéreknek fenntartott ülőhelyek elfogytak, a négereknek át kellett adniuk helyüket a fehér utasoknak, azonban egy Rosa Parks nevű, munkából hazafelé tartó néger varrónő nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér férfinak.

A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, egy héttel később pedig pénzbírságra ítélték, ám a fekete aktivisták válaszul több mint egy évig tartó bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen. A szövetségi legfelsőbb bíróság végül alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az alabamai elkülönítésre vonatkozó jogszabályt, a döntés pedig lökést adott a feketék pogárjogi mozgalmának.

Az aktivisták vezetőjeként tevékenykedő Martin Luther Kingnek persze megnehezítették az életét, a helyi hatóságok gyorshajtás koholt vádjával őrizetbe vették, a hirhedt nacionalista szervezet, a Ku Klux Klan még gyújtóbombát is dobott a házára. Kinget ez nem tántorította el attól, hogy a lokális sikeren felbuzdulva 1957 elején életre hívja az országos polgárjogi mozgalmat és Gandhi példáját követve erőszakmentes küzdelmet indított az elkülönítés felszámolásáért.

1963 tavaszán felvonulást szervezett az alabamai Birmingham városában, amelyet a rendőrség kegyetlenül szétvert, őt magát pedig őrizetbe vették. A börtönben írta meg az erőszakmentességgel és a polgári engedetlenséggel foglalkozó kiáltványát, amelynek "Van egy álmom" nyitánya mára szállóigévé vált, azt azonban kevesen tudják, hogy nem Washingtonban, hanem egy detroiti tüntetésen hangzott el először.

Az amerikai polgárjogi mozgalom tetőpontja az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés volt, amelyet a munka és szabadság jelszavával rendeztek meg a Lincoln-emlékmű előtt. A mintegy 250 ezres, nem csak feketékből álló tömeg előtt mondta el tizenhat perces, helyenként rögtönzött beszédét King.

"Van egy álmom, hogy egy nap Georgia vörös dombjain az egykori rabszolgák fiai és az egykori rabszolgatartók fiai képesek lesznek együtt leülni a testvériség asztalához. Van egy álmom, hogy egy nap még Mississippi állam, ez az igazságtalanság hőségétôl, az elnyomás hőségétől fulladozó állam is átalakul a szabadság és az igazság oázisává. Van egy álmom, hogy négy kis gyerekem egy nap olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrük színe alapján ítélik meg őket, hanem jellemük értéke szerint. Ez ma az álmom!"

A washingtoni menet után a törvényhozás hamarosan eltörölte a szegényebb néprétegeket sújtó fejadót, majd 1964. július 2-án életbe léptette az új polgárjogi törvényt, amely a diszkrimináció összes fajtáját tilalom alá helyezte. A Time magazin az 1963-as év emberének választotta Martin Luther Kinget, 1964-ben minden idők legfiatalabb kitüntettjeként megkapta a Nobel-békedíjat is.

Munkássága miatt azonban nem csak a Ku Klux Klan féle szervezetek lázadtak ellene, a radikális feketék megalkuvónak minősítették és Tamás bátyának nevezték. Bár King híres beszéde után is folytatta országjáró körutait és számos nyilvános beszédet tartott, békés fellépése egyre kevesebb eredményt hozott, a felvonulások pedig egyre többször torkollottak nyílt és véres erőszakba.

1968. április 3-án mondta utolsó beszédét Memphisben, ahol úgy fogalmazott:

"Láttam az ígéret földjét, ahova én már nem jutok be, de ti igen."

Egy nappal később szállodai szobájának erkélyén lőtték le, egy orgyilkos végzett vele. Halála alapjaiban rázta meg az amerikai társadalmat és soha nem látott méretű faji zavargásokat robbantott ki. Bár halála idején csak 39 éves volt, boncolás során az orvosok megállapították, hogy a szíve egy 60 éves férfi szívéhez hasonlított, vélhetően a stressz miatt, amivel nap mint nap meg kellett birkóznia.

Címkék: Tudtad-e?
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/67940/pics/lead_800x600.jpg
Tudtad-e?
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?