Blogolj!

Buddha se nem kövér, se nem kopasz

Ragnar Volarus

A világ nagy részét ha megkérdezzük, hogy néz ki Buddha, azt a választ kapjuk: egy kortalan, nagyon kövér, nagyon kopasz fickó, széles mosollyal az arcán. A világon elképesztően sok szobrot találhatunk a buddhizmust megalapító bölcsről, akit szinte mindenki felismer, legyünk bármelyik kontinensen. 

Ezzel az egésszel csak az a baj, hogy Buddha valószínűleg egyáltalán nem volt se kövér, se kopasz, és az a sok százezer Buddha-szobornak mondott alkotás nem őt ábrázolja. Akkor mégis kit?

A szobrok mosolygó kerekded alakja a 10. századbeli kínai szerzetes, Csi-ce (Ch'i-t'zu), aki a kelet-ázsiai népi folklórban Pu-taj (Budai) néven vált ismertté. Ez szó szerinti fordításban annyit tesz, kenderzsák. Azért kapta ezt a nevet, mert a legendák szerint egy nagy zsákot cipelt mindig magával, amiből a gyerekeknek osztogatott ajándékokat, édességet. Ismerős? Ő a kínai Mikulás.

Ellenben a vallásalapító Buddha, eredeti nevén Gautama Sziddhártha időszámításunk előtti 5-6. században élt, és terjesztette tanait a mai Észak-India területén. Hogy hogyan nézett ki, azt valójában senki nem tudja, mert az első művészi ábrázolások bőven a halála után, csupán hat-hétszáz évvel később születtek meg. Ekkor pedig leginkább a szájhagyomány alapján próbálták elképzelni őt a fantáziadús szobrászok.

Ő itt elméletileg Gautama Sziddhártha, akiről nem tudjuk hogyan nézhetett ki

További forrásként szolgált még a buddhizmus egyik alapvetése, a Páli kánon nevű szöveggyűjtemény. Ebben ugyanis szerepel a „nagyszerű ember 32 jellemzője" cím alatt egy felsorolás arról, hogyan néz ki fizikailag Buddha – de itt már mint megvilágosult, bölcs embert kell érteni. Mindenesetre az akkori kornak megfelelő férfiideált ír le, amit azért illik kétkedéssel fogadni, mert a leírás szerint 40 foga volt és térd alá ért a karja. 

Akkor miért az a sok kövér és kopasz fickós szobor? A magyarázat annyi lehet, hogy Pu-taj nagyon népszerű népmesei figura volt - akárcsak a Mikulás -, és úgy tartották, hogy maga Buddha reinkarnációja. Ráadásul beépült más távol-keleti hitvilágokba is: ő például Hotei néven a japán mitológiában a hét szerencseisten egyike. Pu-taj alakja a gazdagsággal, jó szerencsével, nagylelkűséggel, bölcsességgel, boldogsággal, az élettel való megelégedettséggel fonódott össze, ezeknek egyfajta védőszentje lett. Így kerülhetett a szobra a buddhista szentélyek bejárataihoz. 

Később, mikor a kínai kultúrát megismerte az egész világ, illetve a buddhizmus Ázsiából kiindulva az egész világon elterjedt, Pu-taj kedves és szerethető szobrai, egyszerűen a vallás jelképei lettek. A figura pedig eggyé vált a világ számára a vallás névadójával, Buddhával. Sőt, manapság már Ázsiában is nevető Buddhaként vagy boldog Buddhaként szoktak rá hivatkozni sok helyen.

Címkék: Tudtad-e?
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/66400/pics/lead_800x600.jpg
Tudtad-e?
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?