Blogolj!

Elhunyt minden szövegszerkesztők édesanyja

Chopi

 

A New York Times adta hírül, hogy 93 éves korában elhunyt Evelyn Berezin, aki megalkotta és piacra dobta az első szövegszerkesztőt.

   

Evelyn Berezin; fotó: Matt Beardsley

  

1971-ben készült el a gép, Evelyn Berezin a „Data Secretary”, adattitkárnő nevet adta neki. A hölgy cége, a Redactron dobta piacra a szerkezetet. Az akkor még csak kilenc fős céget néhány év alatt csaknem ötszáz fősre növelte, majd 1976-ban eladta. Abban az évben a BusinessWeek magazin az Egyesült Államok egyik legsikeresebb vezetőjének tartotta.

 

Korábban már megépítette az első komputerizált helyfoglaló rendszert légitársaságok számára. A találmányt – amely összepárosította a kuncsaftokat és a szabad helyeket – a United Airlines tesztelte még 1962-ben. 
A kaliforniai Computertörténeti múzeum szerint a gép egymásodperces válaszidővel dolgozott, amit ma persze megmosolygunk. Azonban az igencsak figyelemreméltó, hogy a gép tizenegy éven át működött egyetlen központi rendszerhiba nélkül! Hahó, ti ott a Microsoftnál, hallottátok ezt?

A technológia a rivális American Airlines által kifejlesztett Sabre rendszerrel versengett a kategória világelsőségéért.

Evelyn Berezin más speciális számítógépes rendszerek megalkotásában is részt vett úttörőként. Ilyenek voltak például:

  • automatizált banki rendszer
  • harcászati célzórendszer az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma részére
  • terminálok egy lóversenypálya számára (figyelték, mennyi pénzt tesznek egy-egy lóra)

 

Egy 2015-ös interjúban Ms Berezin elmondta, hogy a ’60-as években döntött úgy, hogy megalapítja a saját cégét, mivel arra a megállapításra jutott, hogy alkalmazottként limitáltak a lehetőségei. Először egy elektronikus kasszagépet szeretett volna kifejleszteni, azonban mégis azt hozta létre, ami szövegszerkesztőként vált ismertté az egész világon.

 

Úgy fogalmazott, hogy az USA-ban alkalmazottak hat százaléka titkárnő volt. 

„amikor elkezdtük, 1968-69-ben, senkinek nem volt számitógép-szerűsége, amin futhatott volna egy olyan szövegszerkesztő program, amit a titkárnők használhattak volna”.

 

„Tudom, ma mindenkinek természetes a számítógép, akkor ez egyáltalán nem így volt.”

 

Akkoriban a számítógéphez legközelebb lévő eszköz az IBN MT/St volt – egy írógép, ami mágnesszalag segítségével felvételre és visszajátszásra is képes volt. Nem integrálz áramkörökkel működött és nem is polgári célra készült, hanem a hadiipar részére. 

 

„Elkötelezettek voltunk egy computer építése iránt, amin futhat a rendszerünk és tudtuk, hogy muszáj integrált áramköröket használnunk, mert csak úgy lehetett a gép elég kicsi, elég olcsó és elég megbízható ahhoz, hogy el is lehessen adni”

– emlékezett vissza.

Az általa épített szerkezet mintegy 1 méter magas volt, volt billentyűzete, kazettás meghajtói, vezérlő elektronikája és nyomtatója is. 

 

   

Fel tudta venni és és vissza is tudta játszani, amit a felhasználó gépelt, miközben lehetett a szöveget módosítani is és újranyomtatni is. Ugyanakkor az eredeti modellnek nem volt képernyője. nem úgy mint riválisának, a Lexitronnak. Később természetesen a Data Secretary is kapott kijelzőt.

 

  

A projekt mégis majdnem katasztrófába fulladt. 

Evelyn az Inteltől szándékozott beszerezni a szükséges processzorokat, ami 1968-ban debütált a piacon, azonban túlságosan lekötötte a kapacitásait a memóriachipek gyártása. Végül az lett a megoldás, hogy a Redactron maga kellett megtervezze a chipek egy részét, hogy aztán a vázlatokat átadhassák a két gyártónak.

A prototípussal azonban további problémák adódtak, amikor egy New York-i hotelben bemutatták az újságíróknak, az ugyanis száraz időben hajlamos volt feltöltődni sztatikus elektromossággal, ami miatt szikrák pattogtak az áramkörök között, a gép pedig leállt.

Legnagyobb rémületükre száraz idő volt a bemutató napján. Azonban Ed Wolf, a mérnökök vezetője, anélkül, hogy bárkinek is szólt volna, egy vödörből vizet locsolt a terem vastag padlószőnyegére. 

„A szőnyeg beszívta a vizet, nedves maradt 3-4 órán át, így a gép tökéletesen működött.”

 

Az első sorozatgyártású gépet 1971. szeptemberében szállították le. A következő évben 770 darabot adtak el vagy kölcsönöztek ki. Az utána következő években is nőtt az igény a gépek iránt, azonban a cég anyagi helyzete, részben a magas kamatok miatt megingott, másrészt pedig az ügyfelek inkább bérelni szerették volna a szerkezeteket, mint megvenni.

 

  

„A bank azt mondta, adjuk el a céget és tudtak is valakit, akit érdekelne”

– mondta Ms Berezin.

„Akkoriban kétségbe voltam esve emiatt.”

Egy ideig, a vevőnek, a Burroughs Corporation-nek dolgozott, azonban kölcsönösen nem feleltek meg egymásnak. 

„Nem voltam közéjük való. Megmondtam neki, amit gondoltam. Egy hangos nő voltam a számukra, akivel nem tudtak mit kezdeni. Így aztán elváltak az útjaink.”

 

Ms Berezin 1980 körül hagyta el a vállalatot, azután vegyes vállalatokban volt érdekeltsége és egyéb cégek felügyelőbizottságának is a tagja volt, majd a Stony Brook Egyetemmel került kapcsolatba.

  

A New York Times szerint egy unokaöccse megerősítette, hogy Evelyn Berezin december 8-án elhunyt Manhattanben, miután visszautasította a rák kezelését. 

 

forrás:

New York Times

BBC

Címkék: Tudtad-e?
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/66272/pics/lead_800x600.jpg
Tudtad-e?
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?