hirdetés
Blogolj!

A hely, ahol a lakosok részesedést kapnak a föld mélyének kincseiből

Chopi

 

Van olyan hely a világon, ahol fizetnek neked, csak azért, mert hajlandó vagy ott lakni? Részesedést fizetnek neked az ásványi anyagok bányászatából származó állami jövedelmek után? Van, igen...

   

  

Ezek a helyek azért általában nem a legnépszerűbb lakhelyek valamilyen oknál fogva. Az egyik ilyen élőhely Alaszka. Itt minden évben osztalékot fizetnek a helyi lakosoknak, nem is keveset, mondjuk több százezer forintnyit. A részesedés átlagos összege 1200 dollár, de 2008-ban például 3269 dollárt kaptak a helyiek, 2014-ben 1884 dollárt. 

   

Mit kell ehhez tenni?

Az összeget minden alaszkai megkapja, aki már egy éve helyi lakos és büntetlen előéletű. Csalni nem nagyon lehet, az év legalább 190 napján az államban kell tartózkodni.  

   

Hogy miért és miből?

Alaszkában több mint 40 éve minden lakos részesül az állam olajbevételéből. 1976-ban úgy döntöttek, hogy a kevesebb mint egy évtizeddel azelőtt felfedezett hatalmas olajvagyon kitermeléséből befolyó összegek egy részét egyszerűen szétosztják a helyiek között. Kiegészítették az állam alkotmányát, létrejött az Alaska Permanent Fund, amely az ásványi anyagok bányászatából és a Transzalaszkai Csővezetékből (Trans-Alaska Pipeline System) származó állami jövedelmek egy részét „az Alaszkában élők generációinak hasznára” fekteti be. Azt remélik ugyanis, hogy ezzel sikerül odavonzani és megtartani a fiatalokat. Az alap értéke már csaknem 47 milliárd dollár. A helyiek között a bevétel 25 százalékát osztják szét.

 

A Transzalaszkai Csővezeték egy megemelt szakasza

  

Mit csinálnak az „ajándék” pénzzel az alaszkaiak?

Az átlagos helyi polgárnak mintegy 29 ezer dolláros adóssága van, így a megkapott pénz ennek a törlesztéséhez is jól jön. 

Reklámkampányokat is időzítenek ugyanakkor az élelmes marketingesek a kifizetéshez, például az Alaska Airlines, nyilván az utazási kedv elősegítésére illetve a kereskedők az akciók időpontját igazítják az eseményhez. Merthogy bárhova is indul az ember, először három órát kell repülnie csak azért, hogy lejusson valamelyik forgalmasabb amerikai légikikötőbe. 

Hozzá kell azonban tenni, hogy az alaszkaik jelentős része már hosszabb ideje az északi államban él, nem újonnan érkezett, így nekik ez a kifizetés az életük részéve vált. Az államban állomásozó, folyamatosan rotálódó katonai kontingens tagjai azonban ilyenkor mindig izgatottak lesznek, hiszen ők nem kapják meg ezt minden évben. Az alaszkai kormány emellett arra is figyel, hogy a pénz egy része jótékonysági szervezetekhez folyjon be, külön weboldal működik, ahová a helyiek felajánlhatják az így kapott ingyenpénzt.

 

Alaszka az egyetlen olyan állam az USA-ban, mely rendelkezik ilyen programmal, általában több mint egy milliárd dollárt fizettek ki. Hasonló programmal ugyanakkor más országok, területek is rendelkeznek a világon, ilyen például Norvégia, Kuwait, vagy a kanadai Alberta tartomány.

 

Alaszkában a legtöbb munkavállaló a közigazgatási szférában, a természeti erőforrásokat felhasználó ágazatokban, a hajózásban és a közlekedésben dolgozik, de egyre jelentősebb mértékű foglalkoztatást nyújt a turizmus is. Ipari cikkei közül kiemelendő a nyers kőolaj, a földgáz, a kőszén, az arany, a különböző drágakövek, a cink; illetve jelentős a hal- és fafeldolgozás is.

 

További érdekesség Alaszkával kapcsolatosan az éjféli nap jelensége, ami a sarkköröknél és azokon túl eső területeken figyelhető meg. Míg a sarkkörökön évente csak egy-egy olyan nap van, az északi sarkkörön június 21, a délin pedig december 22, amikor 24 órán keresztül nem megy le a nap, addig az északi- vagy a déli sark felé haladva a jelenség egyre hosszabbodik, a sarkokon pedig már csak évente egy naplemente és egy napfelkelte figyelhető meg. Mondhatjuk úgy is, hogy az északi- és a déli sarkon egy nap végül is fél évig tart. Miért van éjféli nap? A nappalok és az éjszakák azért váltakoznak, mert a Föld a saját tengelye körül forog. A forgás közben a nap körül is kering, ami pedig az évek múlását okozza. A Föld tengelye viszont nem merőleges a keringési síkhoz képest, hanem 23,5 fokos dőlésszöget mutat, ezért a Föld minden pontját nem éri mindig ugyanannyi napfény. Ebből következik az évszakok váltakozása és ezért nincs mindenhol 12 órán keresztül éjszaka és 12 órán keresztül nappal.

 

A Root-gleccser az USA legnagyobb területű nemzeti parkjában, a Wrangell Saint Eliasban

  

Az állam legtöbb települése csak vízi és/vagy légi közlekedési eszközökkel közelíthető meg. Délkeleten és délnyugaton fontos szerepe van a komphálózatnak (Alaska Marine Highway System). A Washington állambeli Bellingham és az alaszkai Haines között szintén rendszeres kompjárat van, melynek útvonalán, a délkeleti partvidék szigetei között húzódó Inside Passage-en sétahajók is közlekednek.

 

Nagyon sok település csak repülővel érhető el, így Alaszka légiközlekedése a nehezen megközelíthető helyeket kiszolgáló kisgépek (gyakran hidroplánok vagy hótalpakkal felszerelt gépek) tekintetében igen fejlett (a repülés ezen ágának angol elnevezése bush flying, melynek jelentése ’bozótrepülés’). A világ legforgalmasabb hidroplánokat fogadó repülőtere az anchorage-i nemzetközi repülőtér melletti Hood tavon található.

 

A belföldi légiközlekedésben részt vevő sugárhajtású gépeket szinte kizárólag az Alaska Airlines működteti, így ennek árai meglehetősen magasak. Személy- és teherszállító járatai a nagyobb városokat és a regionális központokat kötik össze. A kisebb településeket három társaság szolgálja ki, az Era Aviation, a PenAir és a Frontier Flying Service.

 

A mára közkedvelt sporttá vált kutyaszánhajtás még a 20. század első évtizedeiben is a legfontosabb közlekedési és szállítási mód volt. Az egyik legnagyobb évente megrendezett verseny, az Iditarod az 1925-ös nome-i diftériajárvány kiterjedését megakadályozó szérumfutásnak állít emléket, melynek résztvevői öt és fél nap alatt tettek meg több mint ezer kilométert.

 

Alaszkában található Észak-Amerika legmagasabb csúcsa, a Denali (6194 m). Az atabaszk szó jelentése „a nagy hegy”. Egyébként a kontinens északi felének 20 legmagasabb hegyéből 17 itt van.

  

Denali, Mount McKinley

  

Kiemelt fotó: pexels.com

Forrás: hvg, wikipedia, utazomajom

Címkék: Tudtad-e?
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/63808/pics/lead_800x600.jpg
Tudtad-e?
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?