Blogolj!

Gyorsak, brutálisak, pusztítók - Minden, amit a hurrikánokról tudni érdemes

Dorogi László

Florence 150 kilométer per órás sebességgel rongyolt be Észak- és Dél-Karolinába, ám ezzel a sebességgel alaposan lemaradna a legszélsebesebb hurrikánok futóversenyében. Honnan jönnek, miről kapják a nevüket és miért? Minden kérdésre választ adunk!

Fotó: MTI/EPA/NASA

Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, az Egyesült Államok történetének egyik legpusztítóbb hurrikánja tart éppen Amerika felé, már ami az anyagi kár mértékét illeti. Sőt, Észak- és Dél-Karolinába már be is kopogtatott Florence, "aki" 150 kilométer per órás sebességgel rongyolt be a kontinensre, ám ezzel alaposan lemaradna a legszélsebesebb hurrikánok futóversenyében. Még akkor is, ha pokolian nagy pusztítást fog végezni.

No, de miről is beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy hurrikán? A hurrikán olyan, általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmény - nevezzük felhőörvénynek -, amelynek középpontjában a legalacsonyabb a légnyomás, ami a vihar belsejéből kifelé haladva folyamatosan nő. Mozgása ciklonális, ami annyit jelent, hogy a Föld északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a déli féltekén vele megegyező irányban forog. A hurrikánok általában a trópusi éghajlati öv meghatározott részén, méghozzá a 10. és a 20. szélességi kör között keletkeznek. Az Egyesült Államokban korábban éppen keletkezési helyük szerint, a koordináták alapján kapták a nevüket ezek a viharok, de ezeket az elnevezéseket egyrészt nehéz volt megjegyezni, másrészt nehéz volt lekommunikálni és a számokat egyébként is könnyen össze lehetett keverni.

A trópusi viharok már több évszázaddal ezelőtt is kaptak személyneveket a Karib-térségben, kezdetben például olyan katolikus szentek után nevezték el őket, amelyeknek a napján lecsapott a forgatag. A hurrikánok manapság a vészjelző szolgálat munkájának egyszerűsítése érdekében, valamint a média kellő figyelmének felkeltése miatt kapnak megkülönböztető neveket, s azt is fontos megjegyeznünk, hogy csak azok a trópusi viharok kapnak nevet, amelyek eléri a 62 kilométer per órás szélsebességet. Hurrikánnak egyébként 119 km/órás szélsebességtől nevezzük a trópusi viharokat.

Florence érkezik. (Fotó: Reuters)

Szóval a hurrikánokat a második világháború után kezdték elnevezni, eleinte az amerikai meteorológusok a feleségük, a szeretőjük, a kislányuk, vagy éppen az anyósuk nevét aggatták a viharokra. A hatvanas évek feminista mozgalmainak tiltakozása nyomán aztán néhány férfiakról elkeresztelt vihart is feljegyeztek, mígnem a Meteorológiai Világszervezet 1979-ben bevezette a hurrikánnévadás szabályait.

Ennek megfelelően hat lista váltakozik évente, s minden listán 21 név szerepel. Az ok egyszerű, az amerikai ábécé betűinek megfelelően minden betűvel egy-egy név kerül a sorba, de kivételt jelent ez alól a Q, az U, az X, az Y és a Z - ilyen kezdőbetűvel rendelkező nevű hurrikánok nincsenek. Az is fontos, hogy a férfi és női nevek felváltva követik egymást a listákon, minden páros évben férfinévvel indul a lista, minden páratlan évben pedig egy nőivel. Bár nem jellemző, de előfordulhat, hogy 21-nél több vihar érkezik meg egy évben az Atlanti-térségbe, ebben az esetben az angol ábécé után a görög ábécé betűivel kezdődő nevek jönnek a sorban. Fontos tudni, hogy az igazán pusztító, vagy valamiért jelentős és különleges hurrikánok neveit a nagy sportolók mezszámaihoz hasonlóan visszavonultatják, nem lesz tehát több Sandy, Katrina, vagy Irma nevű vihar a jövőben.

A neveket általában igyekeznek úgy kiválasztani, hogy lehetőleg elég gyakoriak legyenek, de ne kötődjenek híres emberekhez, mivel azonban a listákat jó előre összeállítják, néha elkerülhetetlen az egyezés. A legjobb példa erre a Hillary hurrikán, amely hogy, hogy nem, éppen Bill Clinton amerikai elnök nőügyei idején közelítette meg az USA-t, de az akkori first lady, Hillary Clinton szerencséjére elkerülte a folridai partokat így nem is került be a híradásokba olyan mértékben, mint a legkomolyabb hurrikánok. Na de melyek is ezek?

Irma is kegyetlen pusztítást hagyott maga után. (Fotó: cbsnews.com)

Minden idők legnagyobb sebességű hurrikánja, az Irma 2017-ben csapott le a Karib-térségre, majd Floridára és

elérte az óránkénti 360 kilométeres sebességet is.

Ez a nyár egyébként is sokáig "emlékezetes" marad az amerikaiak számára, mert a Harvey hurrikán nem sokkal előtte söpört végig a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségben és több mint 70 ember halálát okozta, az anyagi kár pedig irgalmatlan méreteket öltött, 70 és 200 milliárd dollár közé becsülték a veszteségeket, amivel valószínűleg kiérdemelte a minden idők legköltségesebb hurrikánja címet. Az USA negyedik legnépesebb városára, Houstonra olyan mennyiségű csapadék zúdult, amennyi egy egész év alatt szokott.

Talán még Sandy neve is ismerős lehet számunka, "ő" 2012 októberében tombolt, s mintegy 650 ezer otthont tarolt le a Karib-térségben, az Egyesült Államokban és Kanadában. Camille nagyon fontos játszott szerepet játszott a hurrikánok nyomon követésének fejlődésében, ő tette szükségessé a Saffir-Simpson-féle skála létrehozását, amely szélsebesség alapján öt különböző kategóriába sorolja a viharokat, amelyek a következők:

Egyes erősségű hurrikán: az épületek alig, inkább a fák és bokrok sérülnek, a szél sebessége 119-153 kilométer per óra

Kettes erősségű hurrikán: tetőszerkezetek, ablakok, ajtók rongálódhatnak meg, de a növényi környezet és a lakókocsik is, a szél sebessége 154-177 kilométer per óra

Hármas erősségű hurrikán: nagyobb fák is kidőlhetnek, a kisebb épületek károsodhatnak, a lakókocsik megsemmisülnek, a szél erőssége 178-209 kilométer per óra

Négyes erősségű hurrikán: a belterületek víz alá kerülnek, a kisebb házak tetőszerkezete is megsemmisül, a szél sebessége 210-249 kilométer per óra

Ötös erősségű hurrikán: a házak és ipari üzemek jelentős része elpusztul vagy károsodik, az árvíz mérhetetlen károkat okoz, az evakuáció elkerülhetetlen, a szél sebessége 250 kilométer per óra vagy annál több

Camille egyébként 1969 augusztusában csapott lesz Kubára és a Kajmán-szigetekre és egyike volt annak a néhány ötös erősségű hurrikánnak, amely a 20. században végigsöpört a kontinensen.

Katrina elárasztotta New Orleanst. (Fotó: politico.com)

A talán legnagyobb átmérőjű hurrikánt 1988-ban jegyezték fel az Atlanti-óceán térségében, a Gilbert névre hallgató példány mintegy 926 kilométeres átmérővel rendelkezett, ami, csak hogy viszonyítási alapunk legyen - a Győr-Debrecen távolság háromszorosa!

Az Egyesült Államok történetének legerősebb viharáig egészen 1935-ig kell visszamennünk az időben, ekkor pusztított ugyanis a Labor Day. A Florida középső és északi részénél tomboló vihar elérte a 320 kilométer per órás szélsebességet és nagyjából 410 ember életét oltotta ki. A halottak több mint fele az első világháborús veterán volt, akik egy autópályát építettek.

S végezetül, de nem utolsó sorban emlékezzünk meg a 21. század egyik legpusztítóbb hurrikánjáról, Katrináról, aki 2005 augusztusában New Orleans városának négy ötödét taszította víz alá. A viharban közel kétezer ember veszítette életét és további 400 ezer ember vált hontalanná.

Címkék: Tudtad-e?
https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/58475/pics/lead_800x600.jpg
Tudtad-e?
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?