Blogolj!

Superfood, avagy a jövő étkei

Dorogi László

Egészen megdöbbentő tény, de a világ élelmiszer-ellátottságának kétharmadát mindössze négy termény, a búza, a rizs, a kukorica és a szójabab biztosítja, pedig valójában hétezer(!) másik termés is létezik, amit évszázadok óta termeszt az emberiség változó intenzitással, globálisan mégis teljesen ignoráljuk őket.

Fotó: bbc.com

Létezik Malajziában kutatóintézet, ahol tudósok egy csoportja azon dolgozik, hogy átírják az ételek és az emberiség táplálkozásának jövőjét. A Crops For the Future kutatóintézet Kuala Lumpur külterületén található kertjében alternatív növényekkel igyekeznek helyettesíteni a fent említett alapanyag-négyest, méghozzá többek között olyan növényekkel mint a moringa fa, a bambara földimogyoró, vagy kedondong bogyó. Ezeket a növényeket, terméseket sokszor még azokon a helyeken sem ismerik, ahol nőnek, pedig kétségtelenül az elfeledett növényekben van az emberiség jövője.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszeripar felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel egyharmadáért globálisan és a jövőre vonatkozó becslések még rémisztőbbek. 2050-re a Föld lakossága eléri a 10 milliárd embert, akiknek 50 százalékkal több élelmet kell majd az iparnak előteremtenie. Ha az élelmiszeripar változtatás nélkül elégíti ki a keresletet, azzal még inkább hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A maláj kutatók szerint az "elfeledett növények" ezért egészen komoly szerepet játszhatnak a folyamatnak a lelassításában, mert a felmelegedés már így is veszélyezteti a meglévő fajok túlélési lehetőségeit, a ritkán használt termények kihasználatlanságuk miatt viszont nagyobb ellenállást mutatnak a környezeti hatásokkal, különösen a meleggel szemben.

A Kuala Lumpur mellett található intézet. (Fotó: cffresearch.org)

A legnagyobb kérdés persze - mint oly sok esetben - az, hogy az alternatív növényfajták piacképesek lesznek-e, a fogyasztók elfogadják-e majd azokat, s ami még fontosabb, hogy a vállalatok számára ezek eladhatóak lesznek-e. Hogy ezt a folyamatot elősegítsék, Xin Lin élelmiszermérnök olyan recepteket fejleszt a többség számára ismeretlen anyagok főszereplésével, amelyeknek célja, hogy az ízviláguk ne csak a helyiek ízlésének, de a külföldieknek is megfeleljen. A kutatóintézetben termelt növények közül korábban a moringát vagy a bambara földimogyorót is sikeresen használta fel instant levesekhez, olasz kekszekhez, tésztákhoz és különböző, egészen más jellegű ételek elkészítéséhez. A porított moringa levelek például remekül helyettesítik a búzalisztet, ráadásul jóval kevesebb glutént tartalmaz, de több és értékesebb tápanyag található benne. Az új receptek viszont csak akkor érnek valamit, ha az emberek is átgondolják étkezésüket és lecserélik a rengeteg feldolgozott és gyors ételt, amit esznek.

A bambara földimogyoró ma az egyik legtöbbre tartott étele a maláj kutatóintézetnek, céljuk az, hogy legalább akkora sikert érjenek el vele, mint a quinoával, ami 30 éve gyakorlatilag ismeretlen volt Bolívia és Peru határain kívül, ma viszont már luxuséttermek étlapján is szerepel.

https://szinesvilag.blogstar.hu/./pages/szinesvilag/contents/blog/57543/pics/lead_800x600.jpg
élelmiszer,globális fölmelegedés,tudományos kutatás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?